Csak úgy....

Csak úgy....

Csak úgy... RIP 2

2020. július 27. - DélUtán

2020.július 27 Hétfő

A belső hatalmat bennem jó ideje az önérzetem birtokolja. A bukott diktátornak kuss van. Többé nem akarok még gondolatban sem gúnyos kacajt, gőgös választ, szánakozó mosolyt "hallani" vagy "látni". Nem lehetek sem bohóc sem ballaszt senki életében. Viszont vannak nagyobb erők, amikkel alkudoznom kell... Sajnos nem megy az offline mód, ezért ide kell írom tényszerűen és a lehető legrövidebben.

download_1.jpg

Béke Sztúpa Zalaszántó, tegnap délután. Egy Balatonkerülő motoros túra keretében látogattunk oda. Azt sem tudtam eddig, hogy létezik. Egyértelműen szakrális hely. Gondolom nem véletlenül van ott az erdő közepén. Az érzéseimet nem írom le, nem kívánlak ilyesmivel "szórakoztatni". Annyit viszont igen, hogy megpörgettem az imamalmokat és lemaradtam a csapattól. Megnéztem a kőrakásokat és mentem utánuk. Nekem úgy tűnt egy-két percel később értem vissza. Ők azzal fogadtak, hogy hol voltam ennyi ideig... Végignézték a boltokat, ettek-ittak, véglegesítették a hazaút tervét. Nem tudtam mit mondani rá. Most már nem csak Te nézel tökéletesen bolondnak... Visszaültem a nyeregbe, de kellett egy jó fél óra míg fejben is az útra értem. Ha ott helyben van időm regényt írok ide. De szerencsére végiggondoltam és magamhoz tértem. És megkötöttem Vele az alkumat, de nem tudom mi volt a célja ennek az egésznek. Szeretném azt hinni, hogy az én lelkemben nincs helye haragnak...

Mostanában rendszeresen Veled álmodom. Kár gúnyosan megmagyarázni, nem az a múlt heti egy-két alkalom okozza, mikor összefutottunk és láttalak. Már előtte kezdődött. Hosszú idő után jött a semmiből. Eddig könnyen megálltam, hogy írjak, de a tegnapi rávett, hogy rögzítsem a tényt. Szerencsére az alku része volt, hogy az érzéseimet nem kell leírnom. 

 

2020.07.30 Csütörtök

Valójában foglalkozat a dolog. Miért így, miért most, meddig tart? Vagy csak egyszerűen MIÉRT, MINEK? Lehet túlmisztifikálom a dolgot és az agyam most dolgoz fel múltbéli eseményeket. Lehet az egész puszta kémia és biológia. Valszeg csak beképzeltem minden extra szálat, ami valaha köztünk volt. Kapcsolat. Két fél közötti valamilyen kötődés, szál. Szimpla logika: Nem létezik olyan szál aminek csak egy vége van.

Ha olvasod most van itt az ideje a gúnyos, megvető és lesajnáló kacajnak.... Igazad van egy szánalmas idióta vagyok!

 

2020.08.04 Kedd

  • Tegnap nagyon fura érzésem volt Veled kapcsolatban.
  • Remélem jó időd van, ha nyaralni vagy.

 

2020.08.06 Csütörtök

Ma éjjel is "meglátogattál".

 

2020.08.07 Péntek

És ma éjjel is Veled álmodtam. Az életemben most minden adott lenne, hogy nem ez történjen. Soha ennyire nem voltak a körülmények ennyire "kedvezőek". Ezer más dolog foglakoztat,... De mégis.. Úgy keltem, hosszú idő után, hogy hiányzol... Miért?? Hogy hiányozhat valaki, aki engem ennyire ellenszenvesnek tart és ennyire rühell?

 

2020.08.08 Szombat

Azért nem jó órákon át vezetni, mert már nem köt le. Gondolatban és lélekben kalandozom, térben és időben. Olyan helyeken járok, ahol semmi keresnivalóm, ahol nem látnak szívesen...

 

2020.08.09 Vasárnap

Nagyon le kell fognom magam, hogy ne írjak hosszabban. Úgy tűnik megint... Mindegy. Csak már semmit sem értek.

 

2020.08.12 Szerda

Miért? Miért fogok, most hosszabban írni? Miért megyek szembe a józan észzel megint?

Azért megpróbálom rövidre fogni mert egyszerűen nem azért írok, hogy szórakoztassalak...

Az utolsó "beszélgetésünk".. A szavaid és az azokhoz kapcsolódó indulatok a csotjaimig hatoltak és sok mindent szétmartak bennem, míg addig jutottak. Bántani akartál szándékosan és sikerült. De volt benne igazság is. És a düh meg a dac erőt adott, hogy végre kinyissam a szemem. Persze ehhez kellett, hogy az általad bevitt balegyenes mellé megkapjam a jobb horgot is. Olyantól kaptam akitől pont nem számítottam rá. Aki feltette a jó viszonyunkat arra, hogy beolvasson, de nagyon. Aki elmondta mit gondol Rólad, rólam, "kettőnkről". Nem utáltam meg sőt azóta jobban kedvelem. Azóta kerültelek, kerüllek következetesen. Így a legegyszerűbb. Egyedül így nem vádolhatsz meg semmivel. És nekem is könnyebb volt. Ez a blog alig jutott eszembe. Nem is akartam Veled semmit megosztani. Mondhatni fellélegeztem és tulajdonképpen azóta is jól vagyok. Nagyon találó, amit arról az egyvégű, nemlétező szálról írtam...

Viszont jött az a zalaszántói "valami"... Kinevethetsz nyugodtan legszívesebben én is azt tenném! Kicsit deja vu érzés. Mint azon az áprilisi éjjelen, ismét kiszökött a szellem a palckból. Nem vészes a dolog egyelőre jól kontrollálható. De álmodom Veled és néha ismét elővesz, amit jó ideje nem éreztem, hogy "ittvagy". Ilyenkor talán eszedbe jutok? De, ha így is van... miért??? Ilyenkor gyűlölsz és még mindig átkokat szórsz? Vagy hiányzik valami és azt keresed? A magam részéről tudom mit vesztettem el. Egy nagyon szép és roppant egyedi dallamot, ami nélkül talán sokkal könnyebb eljátszani az élet operáját, de.... 

De hiányzik nagyon! És vajon szabad-e megalkudni?

 

2020.08.14 Péntek

Írnom kéne. De a szerdai iromány nagyon sokat lágyított a hangvételen és sok olyan került papírra, ami kiszolgált ismét. Megint céltábla leszek, ha megtudod. Mindegy. Leírtam, hát vállalom. Hiányzik az a dallam!! Úgy látszik minnél jobban kerülöm és minnél inkább próbálom eltolni annál inkább.

 

2020.08.16 Vasárnap

Szombathely. Egy 5 napos motoros túra első állomása. Ma tovább Orfűre. Rajtad kívül senki nem mondta nekem, hogy menő a motorozás. Pedig nagyon az. Nagyon különbözik a megszokott utazási módoktól. Itt az út maga a program. És utána bandázás. Nagyon jó együtt lenni hasonló őrültekkel. Azért kicsit irigylem azokat akik a párjukkal mennek... 

 

2020.08.21 Péntek

Már itthon. Nagyon különleges élmény volt ez a túra. Azt hiszem Te is nagyon élvezted volna. Orfű után Balástyán szálltunk meg. Előtte bebarangoltuk a környéket ahonnan származol. Pihentünk Baján, Fürödtem Újfehértón. Utoljára Szanazugban a Körös patrján aludtunk. Hazafelé Mezőtúron tankoltunk... Egyszer még egy fehér Priust is megelőztem. RMZ... valami volt a rendszáma. Kicsit reménykedtem, hogy arra jársz.

Sok élmény és rengeteg tapasztalat egy ilyen túra. Eddig nem nyaraltam úgy, hogy a közös hobby tartott össze egy nagyobb csapatot. Hihetetlenül színes ilyenkor a paletta. Rengeteg új ember új story van napról-napra összezárva. Rengeteget lehet tanulni és nem csak a motorozásról. Mindengy.. Jó lenne egyszer elmondani, de főképp megmutatni. Vagy együtt átélni.. Áhh.. nem kezdek belegondolni, semmi okom rá.

Az alföldi utak egyenesek többnyire és nekem is van már némi rutinom. Van időm már gondolatban kicsit kalandozni. Tudom nem kéne és dühös lennél ha tudnád, de sokszor eszembe jutottál. Pedig lassan hónapokban lehet mérni, amióta.. mi is? Azóta csak távolodtál, távolodtál és én is tulképp teljesen másfelé néztem jó ideig. Értelmetlen ez a visszarendeződés. Próbálom hinni, hogy nem érdekel mi van Veled. Tudni meg nagyon nem akarom, mert ahhoz csatlakozni kellene.. Ha van egy kis esze már rég gyűrűs menyasszony vagy! Remélem nagyon jó füle van és hallja azt a nagyon különleges dallamot, ami nekem annyira hiányzik...

 

2020.08.24 Hétfő

Nem tudom, hogy örüljek-e, hogy "láttalak". Ha látásnak lehet nevezni azt a lopott pillantást amit feléd megengedtem magamnak. Erősen öszpontosítottam a kávé vízmennyiségére, hogy még véletlenül se érezd magad mentálisan meglékelve. Ettől függetlenül azért volt hatása, hogy kijöttél az oduból ahova zártak. Agyrém... Sajnálom! Most nem olvastam Belőled semmit. Csak a dallamra figyeltem, ami a fülemben dobolt...

 

2020.08.25 Kedd

Úgy látszik minden napra jut egy áramütés. A hangod mint a villám, átjár. Ilyenkor nincs idő semmire, a "Szia" is öntudatlanul hagyja el a torkom. Mire odafordulok csak az eltűnő jelenés látszik a záródó ajtóban és az Őt követő édes dallam...

Amúgy azon gondolkodom, hogy most sokkal melegebb volt a hangod, mint az elmúlt időszakban bármikor. Persze lehet csak délibáb az egész, de valahogy most nem jeges szél jött melletted.

Így azért jobb létezni, mégha csak illuzió is. Most utólag már örülök, hogy "találkoztunk" és "láttalak".

 

2020.08.26 Szerda

Írok mert írhatnékom van. Nagyon megpuhult a szigorúságom és az elhatározásom, hogy csak annyit teszek ide ami mindenképp szükséges. Úgy látszik az a buddhista kegyhely nagyon ütős volt. Lehet megbánom a dolgot, de nem számít.

Jó kedvem van. Nincs különösebb oka, de már így keltem fel. Álmodtam Veled, de nem tudom mi volt a sztori.  

Hiányzol!

Hamar elment a mai nap. Elkezdtem a fejlesztésbe belefolyni és ez most jól is esett a programozás. Nem láttalak ma, de azért valahogy itt vagy velem és ez jó volt. Vicces, hogy mire képes alapozni az elme. Egy hónap alatt két pillanat és egy hangfoszlány. Egyszer talán megmagyarázza valaki, hogy mi és miért történik velem. Hogy és miért jutottam oda ismét, hogy bensőséges dolgokkat osztok meg. Védekeznem és küzdenem kellene? De mi ellen? Ki ellen? Nem hiszem, hogy Te ebben benne vagy. Nem akarok bele sem gondolni, hol jársz már... Képletesen értve természetesen. Túl voltam/vagyok már a reménykedésen. A z utolsó szavaid nem adnak lehetőséget ilyesmire. Egyszerre égettek és fagyasztottak meg. Valójában elég csak újrahallgatnom időnként, és az felkúszó érzés ismét viszakozik... El kell rontanom szándékosan a kedvem, mert csak képzelődöm.. 

Basszus még az is lehet, hogy tegnap nem is nekem szólt a köszönés..

 

2020.08.27 Csütörtök

Tegnap este kigyúrtam magamból a rosszkedvet. Még hétfőn sikerült meghúznom a combom belső oldalát ezért tegnap semmi guggolás nem volt csak tömény felsőtest. Próbáltam mindent beleadni és jót tett. Ugyan reggel fájt a fejem, de most jól vagyok. Arra jutottam, hogy teszek rá, ha képzelődöm, mert jó érzés. Gyönyörű a dallam és kész.

 

2020.08.29 Szombat

Munkanap, bár homeoffice. Éjjel megint álmodtam Veled. Semmi extra sztori nem volt, nagyon nem is emlékszem rá. Talán csak azért írom le, hogy írjak valamit. Megint írnom kell, holott semmi különös nem történt velem. 

Szerdán nagyon nyíltan és talán nekem is váratlanul leírtam ide valamit. Korábban mindennapos volt, de most világít mint fáklya a sötét erdőben. Azt hiszem ez ismét valami kis határ átlépése volt. El is gondolkodtatott. 

Kerüllek hosszú ideje. Megvan a jó oka és ezt Te tudod a legjobban. Eddig nem volt vele gond, mert látni sem akartalak. Viszont csütörtökön tulajdonképpen már semmi dolgom nem volt bent. Mindegy volt, hogy itthonról vagy Vecsésről dolgozom. Utólag már bevallom magamnak, hogy azért mentem be, mert reméltem, hogy öszzefutunk. Ne értsd félre. Nem teszek semmit érte, rábízom a véletlenre. 

Kicsit vergődök. Vegődök az eszem és ennek a "fura" érzésnek a szorításában. Azért tettem idézőjelbe, mert ismerős a dolog, viszont most nincs értelme, ergo lehet csak képzelem vagy teljesen mást jelent. Nem kertelek, Néha azt érzem, mintha figyelnél. "Ittvagy". Ha így van nem tudom mit akarsz, ártani vagy békülni. Amióta ismerlek soha ilyen keveset nem tudtam Rólad. Tény, hogy a lehető legkevesebbet próbálok foglalkozni a kérdéssel. Szerencsére ezer más dolgom van. De úgy látszik, ha az elme kikapcsol vagy mással foglalkozik, megjelensz. Ebben az az érdekes, hogy jó időre szinte teljesen eltűntél. Sajnos fel kell magamnak tennem a kérdést magamnak, hogy mi változott? 

Le kéne írnom a nevedet, valami hajt. Ebben a "fejezetben" még egyszer sem tettem. Viszont hatással van rám, ha látom vagy hallom és ez ismét egy újabb lépcsőfok lenne....

 

2020.08.30 Vasárnap

 Kanyarvadászaton vagyok. Most éppen Tatán pihenünk. Tempó és adrenalin mára a jelszó. Élvezem nagyon. Sokat fejlődtem azt hiszem.

Már itthon. Vigyorgok mióta megjöttem. Egy ilyet annyira szeretnék Neked megmutatni! Azt hiszem elég vagány vagy és élveznéd a száguldást.

 

2020.08.31 Hétfő

Egy adrenalinbomba volt a tegnapi nap, még most is a hatása alatt vagyok. Éreztem a gépet, száguldottam, döntöttem előztem. A szervező még profi fotóst is hívott az egyik kanyarba. Várom a képeket. Hihetetlenül jó nap volt. Egy dolog hibádzik... Annyira szeretném Veled megosztani. Nevethetsz rajta bátran :). De úgy látszik ez az újabb lépcsőfok.. Sztorizhatnékom van. Képeket szeretnék mutatni, túrákról, kanyarvadászatról. Igen, végre vannak jó élményeim és nagyon jó lenne Veled megosztani. Rosszul kezdtük anno, a fájdalom és panasz csak szétválaszt. Bár talán észre sem veszel, ha nincs panaszod és én nem hallgatom meg.

Nagyon kikívánkozik most belőlem valami személyes... Fel vagyok dobva és úgy látszik nem csak akkor kellesz, ha nyomorom van... 

Fuh, elfáradtam. Homeoffice-ban néha többet melózom, mint bent. Viszont ott bent mindig benne van a pakliban, hogy összefutunk. Persze ez kétélű dolog... De most nem akarok a számtalan negatív következménnyel foglalkozni. De az a villám és az a dallam... Hiányzol Zsuzsi!

 

2020.09.02 Szerda

Kicsit bajban vagyok. Tegnap ugyan sok dolgom volt itt bent, de nagyon írhatnékom volt. A legfőbb baj az volt, hogy nem volt semmi konkrét téma csak olyan "beszéljünk" bármiről. Erős voltam és leküzdöttem a dolgot. Este ittam egy sört és ez ismét rámhozta a szómenést, de kitartottam és inkább engedtem, hogy a gondolataim összeálljanak. Talán ilyenkor az ember magával is őszintébb.

Vontam egy mérleget. Mi az ami motiválja, hogy itt aktívkodjak ismét. Indította az a varázslat az erdőben. Mellette szól "néhány" álom, egy köszönés amit már nem jeges szélnek éreztem, tegnap egy szmájli Tőled és némi irónia a leveledben és az ismét visszatért "ittvagy" érzés, amit tegnap este ismét képzeltem.. Azt kell mondjam, hogy materiális alapon ez csak egy szmájli, ami édeskevés.
Ellene szól gyakorlatilag minden más. Legfőképpen Te és az utolsó szavaid az akkori indulataid a hihetetlenül megvető és elutasító érzéseid. A Veled kapcsolatos tények. A józan ész. A világ véleménye a "kapcsolatunkról". Ne értsd félre még mindig arról beszélek, hogy minek irogatok ide, miért csinálok magamból hülyét, ha esetleg néha olvasod és jó nagyokat nevetsz rajta vagy szánakozva csóválod a fejed. 

Tehát megvan a mérleg, de nem jó semmire. Talán csak azért írok ide, mert itt szóba állsz velem és azt az illúziót élem meg, hogy Vagy... Nekem. De miért nem volt szükségem erre hosszú ideig? És miért egy villanással jött a dolog vissza? Okosabb tegnap sem lettem, de legalább nem írogattam  túl őszinte és érzelmes szavakat. Jobb a fokozatosság, egyelőre maradjunk a hétfői záró gondolatnál...  

Nem tudom, hogy írjak-e a mai napról... Talán túl korai és nem is értem. Sem magamat sem Téged. Lehet jobb lenne úgy tenni, mintha ez egy teljesen normális epizód lenne. Egyelőre annyit, hogy a szavam elakadt mennyire szép és csinos vagy! Ne feledd, nem láttalak kb két hónapja.

Zoli hívott valami mai összejövetelre, ami Téged is érint. Edzésem van és valószínleg amúgy sem mennék mert nekem ez olyan utánfutó érzés. Nem engem hívtak és kétlem, hogy úgy van kitalálva, hogy mindenki vigyen még egy embert. Egy ideje tervezzük, hogy ismét elmegyünk sörözni, de mindig közbejön valami (többnyire neki). Szerintem most kellemetlenül érzi magát, hogy ide elmegy engem meg folyamatosan kikosaraz... Csacsi a fiú. Örülök, ha nincs végre elveszve és van egy csapata, ahova tartozik. Nekem nem kell megfelelnie és miattam ne érezze rosszul magát. Amúgy is nemrég még elképzelhetetlen volt, hogy a közeledbe menjek és most sem hinném, hogy velem szeretnél bulizni. Azt hiszem ez pont az a helyzet lenne ahol nagyon feleslegesnek érezném magam.

Reggel megleptél azzal, hogy kijöttél a kiskonyhába. Eddig megszoktam és alapvetés volt, hogy beszélek és Te hallod és ilyenkor nem jössz elő. Tudom Te nem vagy olyan, aki ilyen játszmába belemegy, de valahogy az elmúlt időben úgy tűnt, hogy ez˙így működik. Lehet persze véletlen volt, nem tudom. Viszont ma megjelentél és maradtál. Én pedig megeresztettem egy buta (bunkó) poént... Remélem tudod, hogy azon kevés ember közt tartalak számon, akik nincsenek híján az észbeli képességeknek. Sajnálom!

Szóval megleptél, de meglepődtem magamon is. Nem volt rajtam a páncélom. Azt hittem ezt már nem lehet levenni. Sosem fogod megérteni ilyenkor mi megy végig bennem. Egyszerre kell örülnöm és pánikolnom, egyszerre kell elraktározni a látványt a hangot és az illatot, miközben koncentrálni, hogy nehogy észrevegyél belőle bármit is. Zárni a sokadik érzéket, koncentrálni, hogy a lehető legtávolabb maradjak. Korábban írtam, hogy csodaszép vagy! De lefogytál nagyon. És a szőke haj is jól áll és így lebarnulva meg.... Na ezt nem kellene, ugye?? Tudom, hidd el!

Lementem edzeni és nagyon jól esett. Ezt csak tetézte, hogy megjöttek a kanyarfotók. Nagyon jól sikerültek :) Csak egy dolog hibádzik... Jó lenne ha Te is látnád! 

Remélem jól telik az estéd és jó a buli!

 

2020.09.03 Csütörtök

Írnom kéne, valami feszít. Nem tudom mi a bajom, sőt az sem biztos, hogy bajom van. Zoli folyamatosan kérdezgeti, ugye nem gond, hogy "Ő" is ott van. Nyugtatom, hogy nem. És tényleg nem, sőt! Valójában még hálás is vagyok, hogy így szervezi. Ha nem akar motorozni lehet nem is megyek kajálni. De nem szeretek mást belerángatni a saját dilimbe. Örülök belül, feszülök kívül. Miért? Mintha csokit kapnék, de nem tudom vagy csak félek elfogadni. Valami változik körülöttem bennem és nem értem...

Fél hat felé PZs írt, hogy ki akar vallatni. Feljött és némi kerülővel megkérdezte mi ez az együtt lógás. Mondtam, hogy véletlen, így alakult... Végül azért abbahagytam, hogy hülyének tettessem magam. Pechjére a nem értemnél jobbat nem tudtam válaszolni. Nem kevertem bele ezotériát. Nem hiszem hogy veszi azt az adást.

Fogtam egy felest. Most jól esik. Vajon eszedbe jutott, hogy mennyire jobban szerettem volna, ha ebédnél Te ülsz mögém a motorra??

 

2020.09.04 Péntek

Úgy terveztem csak tényeket írok és azt is röviden. Most végre ismét be tudom tartani.

  • Egyszerűen szédítően nézel ki!

Minden más, ami a fejemet épp megtölti nem nevezhet ténynek...

Azt hiszem ismét egy újabb kicsi lépcsfok ugrott a lábam alá. Ne kérdezd, honnan vettem a bátorságot, hogy skypon írjak. Jött a dolog, most meg csodálkozok... Azért nem állítom, hogy bánom. De kicsit félek, leginkább magamtól... Megszokott lesz lassan, hogy látlak. "Százszor" eljátszottam, valószínleg borítékolható, hogy csak fékezni tudom a lépcsőzést..

Minden nap többször elmondom a régi mantrám, mindennap "végighallgatom" a felvételt arról a bizonyos beszélgetésről. Nem zárkózom el attól, hogy Valaki kitöltse azt a vákumot, amit okoztál. Talán nem kell titkolnom van/volt és ahogy elnézem lesz is jelentkező.

Csak az a mindíg elkúszó fránya kérdés! Érdemes és szabad megalkudni??

 

2020.09.06 Vasárnap

Furcsa napokat élek. Nem hiszem, hogy le tudok írni mindent, de nem is akarom. Hosszú lenne és jó lenne, ha nem lépegetnék tovább felfelé azon a bizonyos lépcsőn... Viszont tele a fejem és a lelkem. Le kell írno, hogy az a millió kirakósdarab, ami bent kering összeálljon egy képpé. Mert azt tudom, hogy az összes darab még nincs meg, de azért már ki lehet venni a lényeget.

Tegnap egy nagyon jót motoroztam. Óriásit változott velem a világ. Válogathatok a túrák közt, hívnak csapatba és "egyénileg".. Talán a Joós mester egyik gondolata, hogy egy férfinak férfi társaság kell, mert csak abban kerül a "helyére". Ott tudja felmérni igazán, hogy kicsoda. Nekem ez a néhány hónap nagy kárpótlás az elvesztegetett éveimért. Megvan a társaságom és azt hiszem megállnám a helyem bármelyik "falkában". Korábban féltem a férfi társaságtól. Kevésnek gondoltam magam mindig. Talán ezért kerestem öntudatlanul is a nők társaságát, "barátságát". De nő és férfi közt nem lehet csak szimplán kölcsönös  barátság. Az a legérdekesebb, hogy bőven elég jól éreznem magam és jönnek a szívecskék a FB képeimre...

Szóval tegnap gurultam. Meglepődnél azt hiszem, ha látnád.. Élvezem minden pillanatát, tanulok minden kanyarban. Ami változott, hogy a sima egyenesekben, már van időm gondolkodnom. És a menetszél sok dologban hoz új képeket és világít meg addig sötét dolgokat. Nem is tudom hol kezdjem, mert mint írtam a végére valami egésznek kellene látszania. Itt ez blog. Sok mindent látott már. Sokszor voltam biztos benne, hogy nem olvasod. Rengetegszer csak reméltem, hogy igen. Jelenleg fogalmam sincs és ennek megfelelően alakítom a tartalmát. Nem vagyok naív. Nagyon kíváncsi vagy és ezt szeretem is benned. Viszont az utolsó kifakadásodban elhangzott valami. Valami nagyon fontos dolog, ami azóta is kijózanít, ha rágondolok. "Nekem Te az vagy, mint neked Móni" Tudod, rövid idő alatt túl vagyok szakításokon. És ha magamból indulok ki egyetlen dolog a közös mindben. Utána már nem akartam tudni a gondolataikat. M.-ról sem tudok már kvázi semmit és Ő sem rólam. És egész biztos vagyok benne, hogy ha lenne egy hasonló blog, akkor már régen töröltem volna a linket. Tudtommal Attila után sem nyomoztál pedig ő még jelentett is számodra valamit. Akkor bántani akartál, mert másképp nem tudtad az agyamba verni, hogy vége. Jó módszer volt, oda ütöttél ahol fáj. Bár az is igaz, hogy sokáig nagyon boldog lettem volna, ha lehetek a Te "Mónid". Innen látszik, hogy ezt a kijelentésedet vagy nem gondoltad át vagy sosem értettél meg igazán ebből a szempontból.

Erős kettősség van bennem az elmúlt időszakkal kapcsolatban. Először is az a mérleg. Minden egyensúlyra törekszik és jelenleg az agyam vajmi kevés logikát és bizonyítékot tenni amellé, amit érzek. Kettősség.. Mostanában azt éreztem, hogy ismét nyitsz felém. Tudom megmondtad, hogy nem érnek az érzéseim fabatkát sem és valójában ezért nem borul a mérleg. Súlytalanná váltak számomra a megérzéseim. Nem tudok nem tudomást venni róluk, de szerencsére nem határozzák meg a mindennapjaimat. Persze foglalkoztat a dolog. Tegnap azon járt az agyam, hogy mi ez az "ittvagy" érzés. Simán benne van a pakliban, hogy megőrültem és beképzelek érzéseket. Ha valakinek levágják egy végtagját, sokáig még érzi és vannak fantomfájásai. Ennek kicsit ellentmond, hogy hosszú hetekig nem éreztem és csak később jött vissza. Tudtommal amputálás után ez fordítva van.De egy pillanatra higgyük, hogy valóban létezik az érzés. Fejtegettem már korábban, de ez egy hatalmas sötét folt számomra.

  • A legszerencsésebb és leghízelgőbb magyarázat, hogy ilyenkor gondolsz rám... Ez talán a legutópisztikusabb, bár sokáig hittem benne. Azt hiszem ingoványos talajra visz, ha csak elkezdem végiggondolni is. Nekem a jövő jár az eszembe folyamatosan és nem a múlt. Túl sokszor érzem ezt mostanában. "Te az vagy nekem mint neked Móni"...
  • Belőlem szakad ki valami eltemetett fájdalom, bár azt kell mondanom nem élek meg most semmilyen negatív érzelmet. Ha végre sikerülne a körülményeimet rendezni mér azt is megkockáztatnám, hogy valami kezdődő boldogságot érzek. Talán így engedem el magamból a lényed, talán ezzel veszem rá magam, hogy hétköznapivá válj számomra. Nehéz ezt az egészet elhinni, mert ahogy reagálok Rád az még most is minden csak nem hétköznapi. PZs-vel beszélgetve volt egy nagyon ösztönös és őszinte válaszom a kérdésére: "Én azt hiszem sosem fogom Őt végleg elengedni!" 
  • Valaki "tréfálkozik" velem és szivat. Kitartóan és kegyetlenül. De lehet, hogy nevelési célzattal.

 

Kicsit elkalandoztam.. Szóval azt érzem, hogy nyitsz felém, de a valóság az, hogy kívülről nézve én nyitok. Zolika örül, hogy ilyen jól kezelem a jelenléted és ha reálisan végignézem a tényeket tényleg úgy tűnik mintha én akarnám a jeget felolvasztani. Nem mintha érdekelne, hogy ki mit hisz, csak túl nagy a kontraszt az érzések és a tények közt. Nagyon figyelek a (nem)kapcsolódásra. Lehet valami tanfolyamon megtanultál zárni, de én inkább annek tudom be, hogy másra próbálok koncentrálni, hogy a beérkező adatok ne álljanak össze információvá és így dekódolás nélkül elenyésznek. Azért mindent nem tudok nem észrevenni. A korábbiaktól eltérően nem vagy ellenséges. Nalán nagyképűen hangzik, de nincs egyértelműen ellenedre, ha a közeledben vagyok. Van benned zavartság és kényelmetlenség, de persze lehet, hogy tévedés ez is. 

Amúgy is nem akarok az életedről tudni. Valószínűsítem, hogy minden infó csak sebeket tépne fel. Zolit is leállítottam és megkértem, hogy minimális infót se osszon meg Veled kapcsolatban. Nekem most elég, hogy néha látlak, mert nagyon nincs témánk úgy vettem észre. Nem akarlak megfejteni sem. Nem agyalok azon, hogy éppen mit gondolsz. Ha kellenék vagy akarsz tőlem valamit keresel. Ilyesmiben sohasem voltak aggályaid... Amúgy meg már annyiszor leírtam mit gondolok Rólad. Azt hiszem nem tudnék semmit hozzátenni a korábban lefestett képhez.

 Fúú. Azt hittem egy kész képet kapok a végére, de inkább csak a kérdéseket rendeztem kicsit. Valójában ennek az egésznek az eredője, hogy létezik-e az a nemlétező egyvégű szál... Régebben tényként kezeltem, és az igazat megvallva ennek az elmúlt pár évnek csak így van értelme. Nehéz elfogadni, hogy őrült vagyok, mert ellenkező esetben ez a helyzet. Vagy a Mindenható próbál közölni valamit, de süket fülekre talál...

Azért azt hiszem ma nem léptem át túlzottan azt a határt, amit itt feszegetek és tologatok időnként. Persze az eredeti határok elég messze vannak már. Mentségemre legyen mondva többnyire olyankor van így, ha felindultan írok... Nem lehet tarthatod furcsának a hatást amit kiváltasz belőlem! Kellemetlen lehet, de szokatlan nem.

Eljöttem motorozni picit. Annyira jó lenne, ha itt ülnél mögöttem!!

 

2020.09.08 Kedd

Sokadjára futok neki ennek a bejegyzésnek. Nem szeretek úgy elkezdeni semmit, hogy előre tudom, hogy szabályokat lépek át. Most ez fog történni, de le kell írnom.. Próbáltan és nem megy kerülőkkel ezért csak tényszerűen és egyenesen. Álmodtam Veled ismét. Viszont ez most mondjuk úgy nagyon intenzív volt. Volt már ilyen korábban, egyszer biztosan. Igen, együtt voltam Veled, egybeforrtunk. Most is szaporább a lélegzetem, ha eszembe jut. Nem írok többet erről, mert még nem tudom miként kezeljem. Most rögzítem csak a tényt.

Igazából az döbbentett meg, hogy reggel mikor keltem akkor is éreztem. Egyszer úgy fogalmaztál az M3-as sztorinál, hogy valami erős szexuális vágyat éreztél, ami hirtelen a semmiből jött... Az éjszakai után most arra ébredtem, hogy kívánlak, nagyon, perzselően.

Feltehetném a már lassan megunt kérdéseket... Miért? Mi ez? Miért most? Nem mondom, tegnap este történt a további életemet meghatározó esemény. De vad dolog lenne a két dolog közt kapcsolatot keresni.

 

2020.09.10 Csütörtök

Sem itt sem online nem "talállak". Remélem jól vagy!!

Tudom nem aggódhatok.. De változott valami, vagy mondhatom azt is nem változott bizonyos szempontból semmi. Azt hiszem minden konfliktusunk a háttérbe szorul, ha baj van. És ez az oka, hogy aggódom... Nem kéne, mert Téged felbosszant... Ez egyelőre visszatart, hogy viberen is írjak.

Kicsit egyedül maradtam. Vallanom kéne, de nincs kinek. Nincs kinek, mert ebben az "ügyben" már mindenkit "elhasználtam" és valószínűleg többször már nem hozhatom fel. Viszont foglalkoztat a dolog. Nem kell feltétlenül értened miről van szó, csak máshova és másnak nem tudom leírni. Meggyőztem magam, itt is elég, ha csak említem.

Bennem van az elmúlt pár nap. Egyelőre nagy katyvasz. Kéretlenül Rád írok, lassan már tolakodásnak veheted. Gondolom csodálkozol magadban mit is akarok. A vicces az, hogy én is ezt érzem. Egyértelműen azt érzem, hogy nyílik előttem egy ajtó és nekem oda be kell mennem. A gáz, ha az ajtót nem Te nyitod és én betolakodom ismét oda, ahol nem látnak szívesen.

Zoli callozik nekem meg már kiesik a szemem. Éhes vagyok. Szigorú vagyok magamhoz és nem írom le a gondolataimat amikor jönnek. Inkább várok egy-két napon és próbálom PC formában, addigra átmegy a megfelelő szűrőkön. De talán amit már korábban írtam azt lehet ismételni. Most kifejezetten hiányzol! Tegnap és ma is jó volt csetelni, kicsit bohóckodni.

Párszor elővett az érzés, hogy "üljünk le" és beszélgessünk. De fogalmam sincs miről tudnánk beszélni. Félek jelenleg nincs közös metszete az érdeklődési köreinknek. :(

Két éve nem hallottam a "zenénket". Ma az ment a giroszosnál... Amúgy álszent volt az előző kijelentésem. Ha nem beszélünk semmiről csak amiről tegnap... Jó volt kicsit évődni ismét.

 

2020.09.11 Péntek

Elfáradtam. Érdekes amit csinálok, de elég volt. Kedvem lenne csevegni Veled, de úgy érzem nem díjazod, ha kereslek. Valójában nem meglepő. Megérzésekbl indult, hogy "közeledünk", tévedtem. Nem omlok össze, de tény, hogy valahol mélyen reménykedtem. Ne kérdezd miben, én sem tudom.

Azért örülök, hogy ma is láttalak! Szép vagy és sugárzó, mint mindíg. Szép a dallam, ha a közelemben vagy....

 És búcsúzóul hallhattam. Zolinak vagy Neked, mindegy! Köszönöm! Ez most annyira békés és annyira jó volt. Őrültségeket írok, de nekem mindig élmény marad a közeledben lenni. A Dallam csak ott hallható. Nem olvasok belőled. Nem tudok vagy nem akarok egyre megy. Vannak érzéseim, ezzel kapcsolatban, de nem hallgatom meg. Nem tudom eldönteni, hogy igazak-e vagy csak valami vágy hajtja felém a képeket. 

Jó a közeledben. Annyira könnyen dobok le páncélt fegyvert, amint azt "látom" hogy te sem háborúra készülsz. Délután egész más volt a levegőben, egy pillanat alatt alatt elpárologjon a fekete felhő...

Nagyon jó lett volna megfogni a kezed, mikor a csikket a tenyerembe tetted. Éreztem a bőrömön a pici villámokat. Bár éjfélkor lemegyek Majáért az állomásra, ittam egy pici felest. Legalább van mire fognom ezt az elgyengülést. Itt vagy velem most folyamatosan...

 

2020.09.12 Szombat

Sokszor eszembe jutsz. Ma hajnalban indultunk Szekszárdra az éves családi szüretre. Reggel kimentem locsolni és meglepődtem. Az egyik rózsám ami eddig nem virágzott hozott megajándékozott.

20200912_062322_resize_13.jpg

Ne aggódj nem fogom a képküldözgetést feleleveníteni. Viszont ezt nagyon különleges pillanatnak éreztem!

Na még egyet engedj meg! Eszembe jutottál mikor szedtem. Ha elfogadod hétfőn viszek.

20200912_092721_resize_10.jpg

 

2020.09.13 Vasárnap

A Bandám... Most indulunk.

20200913_110624_resize_90.jpg

 

2020.09.14 Hétfő

Árnyék van a szívemen. Nincs értelme, nincs oka, nem tudom megmagyarázni. Ott ültél mellettem. Olyan közel és mégis elérhetetlenül távol. Fojtogatott, hogy kérjelek: "Várj! Még ne menj! Beszélgessünk!"

Ültünk már parkolóban a kövön. Akkor arra vágytam, hogy megérinthesselek. Ma erre gondolnom sem szabad. De irigylem az akkori magam. Ma nem is tudom mire vágytam. Azt hiszem csak arra, hogy legyél a közelemben Nem kell már félned. Nem olvasok belőled vagy nem tudok olvasni. 

Hiányzol! Hiányzol pedig itt vagy. Ellentmondás... Valószínűleg sosem fogom megérteni, hogy ez mit jelent és hogyan történhet. Igazából eddig könnyebb dolgom volt, mert tudtam, hogy Veled mi van. Most csak kóválygok és nem létező jelekre hagyatkozok. Igaziból az érdekel, hogy mi ez az egész. Magamnak csinálom a színházat? Becsapom magam? Iszonyú óvatossá tesz a dolog. 

Aludj jól! Tudom ez vörös posztó, de én nem tudom levetkőzni. Ígérem ez sem lesz rendszer. Mennyire szeretnék másképpen, nem szavakkal szép álmot kívánni!!

 

2020.09.17 Csütörtök

Gyönyörű vagy! A Dallam pedig üvölt a fülemben a közeledben... 

 

2020.09.18 Péntek

Írnom kéne. Írnom kéne, mert van mit. És jó lenne Neked elmondani. De blokkol valami. Úgy érzem megint változtak a dolgok. Eddig sem értettem és továbbra sem értem ezt az egészet.  

Este valszeg elmegyünk Zolival sörözni. Régóta tervezzük és talán most sikerül. Remélem nem azért tesz erőfeszítést, hogy ne legyek megsértve, mert akkor nem ismer. Képes lehet azon pörögni, hogy kedden Veletek bulizott akkor most velem is kötelessége. És ha valamire nincs szükségem az a könyöradomány...

Azért van, ami nem tud bennem maradni. Az a szél, ami a nyomodban jár és a múlt héten már langyosnak éreztem, számomra ismét jeges és metsző... És talán ezt az egyik dolog, amit nem értek...

Jó hétvégét Neked! 

Ülünk a körúton és sörözünk. Megpróbáljuk megváltani a világot. Tudom őrült vagyok, de mindenek ellenére minden pillanatban azt várom, hogy megjelensz.

Kínoz a gondolat, nem inkább érzés, hogy eszedbe jutok. Hogy gondolsz rám. Valószínűleg az alkohol hatása csupán és annak, hogy szóba kerülsz lépten-nyomon...

 

2020.09.20 Vasárnap

Jó reggelt Zsuzsi!

 

2020.09.21 Hétfő

Azért ez most nagyon meglepett... 

Írnom kell. Először is sajnálom és bocsánatot kérek! Akermennyire is akartam nem tudtam kaja közben levenni a szemem Rólad. Ehhez nem is tudok mit hozzátenni. Nem tudom olyan túlzást leírni, ami csak megközelítené azt, hogy milyen gyönyörűnek látlak!

Péntek este kicsit sokat ittam. Ez inkább csak magamhoz képest volt sok, ergo nem voltam részeg csak nagyon jókedvű és őszinte. Nem új tapasztalat, hogy a gondolataim csak akkor válnak -jobb szavam nincs rá- élővé, ha ide leírom vagy valakinek elmondom. Mintha gondolatként nem hinném el. Talán érted mit mondok. Itt óvatos vagyok, de ott nem voltam. Reggel elnézést is kértem Zolitól a sok fecsegésért. És kimondtam olyan dolgokat, amelyeket utólag nem tennék. Nem tudom, hogy tényleg ez vagyok én? Szerinte igen. Érdekes, hogy most fejmosást sem kaptam... 

Vártam, hogy megjelenj a körúton! Persze lehet, hogy hülyén jött volna ki. Már nem tudom, mit higgyek. Vajon leültél volna közénk (mellém, velem egy asztalhoz)?  A pénteki énem elképzelhetetlennek tartja, a mai... a mai nem tudja. Reggel az a cigizés. Már a tény is megdöbbentett és az, hogy nem rohantál el, amint lehet még inkább. Régebben azt hittem ismerlek. Tévedtem, rejtély vagy számomra, de nekem ez a világ legszebb rejvénye.

Kicsit bártabban írok, de nem tudom az okát. Illetve talán az otthoni kép tisztulása. Most sajnálom igazán, hogy nem korábban ébredtem. Évekkel ezelőtt tarthattam volna itt. Mennyivel könnyebb a dolog. Talán Te is más szemmel néznél rám, ki tudja. De már mindegy. Az a hajó elment. De talán jobb is így. Az a hajó egy aránylag szűk folyón evickélt volna és a kényszerpálya sosem jó. Azzal, hogy tiszták a viszonyaim egész más a perspektívám és szélesebb jóval a horizont.

Jó lenne megbeszélni Veled a dolgaimat. Elvagyok pótlékokkal, de az a bizonyos általam képzelt szálat nem lehet helyettesíteni. Próbálom elhitetni magammal, hogy ez a normális felállás és amit kettőnk közé képzeltem az csak vágyálom volt.  Azt hiszem már jóval objektívebben tudok beszélni "kettőnkről". Mégis, bárkinek mesélem, hogyan éltem meg, senki sem érti. Tényleg ott tartok, hogy vagy megőrültem, vagy egy csodához kerültem egy pillanatra közel...

Egy szál cigim maradt. Zoli leszokott átmenetileg. Vajon lejössz velem ha hívlak? Hívsz ha van kedved? 

Köszönöm! Hogy mit, magam sem tudom. Talán ezt a napot. Azt, hogy egy pici békességet éreztem köztünk. Talán, hogy nem menekülést és viszolygást láttam a szemedben. Azt, hogy lett kedvem ide írni. Azt, hogy ha lopva is de elmondhattam magamról pár dolgot délelőtt. Nem tudom érdekelt-e, de nem mutattad. Kicsit erőt is adsz. Vettél egy lakást és végre ott vagy, ahol lenni akarsz, ahol lenni szeretsz. Nekem is egyenesbe jönnek a dolgaim. Érzem, most már nem lehet másképpen. Köszönöm, hogy adtál magadból egy kicsit!

Jó volt a mai nap, és ha csak eddig is tartott, köszönöm Neked!  

Kihajtottam magam edzésen, de most nagyon jól vagyok. Sokszor jutsz az eszembe, talán az átlagnál is többször. Remélem jól telik az estéd! Jó lenne ha holnap is látnálak! 

Aludj jól, jóéjt Zsuzsi!

 

2020.09.22 Kedd

Este fél tíz. Most jutottam el odáig, hogy leüljek és köszönetet mondjak. Elsősorban Neked, hogy ma "mellettem" voltál. Félreérthető a dolog, de Te biztosan érted. És annak is aki úgy rendezte, hogy ez így történjen. Talán még tegnap sem írtam volna, hogy gyere le mert mondandóm van. Talán úgy kell lennie, hogy most egy pillanatra megfogod a kezem. 

Képtelen vagyok összefüggéseiben látni mindazt ami velem történik. Egy biztos, emlékezni fogok erre az időszakra. Talán most kell minden szálat elvarrni, mindent tisztába tenni. 

Remélem látlak holnap! Az a dallam fontos, nekem nagyon fontos!

Aludj jól! Szép álmokat!

 

2020.09.23 Szerda

Sokszor megfigyeltem, hogy milyen könnyen visszarázódunk a normál hangvételhez. És ez annyira természetes. Minha az elmúlt hónapok nem is lettek volna. Nincs energiám azon meditálni, hogy most éppen mit gondolsz erről és őszintén szólva nem is akarok, de az sem igaz, hogy egyáltalán nem jut eszembe a motívációd.

A sajátomén nincs nagyon mit gondolkodni. Valaki nem túl régen megjegyezte, hogy örül annak milyen jól vagyok. Helyeseltem, mert régóta nem szerettem ennyire az életet. A következő meglepő kérdése az volt "Rajta már túlvagy?". Ez elgondolkodtatott egy pillanatra, spontán jött az igazság "Én sosem leszek már rajta túl." És azt hiszem az ott egy fontos lépcsőfok volt. Nagyon hosszú ideje nem mondhattam ki, hogy jól vagyok és mindezt Nélküled. Anélkül, hogy látnálak, vagy csak egy szót váltanánk. Sőt! Mindez abban az időszakban, mikor a negatív főgonosz voltam az életedben...

Lehet, hogy ez a felismerés hozta a változást bennem. Talán nincs ezotéria, talán nincsenek külső hangok sem valami nagyobb erő. Magamban hallottalak, közel képzeltelek, mindezt annélkül, hogy bármit is komolyan várnék. Nyilván a kósza gondolatoknak és vágyaknak van játszóterük, mert már nem is akarok láncot kötni rájuk.

Édes érzés a közeledben azt a bizonyos dallamot hallgatni és ez nem fog sosem megváltozni. De talán -nagyon helyesen- nem ettől az egy dallamtól élhető az élet. Azt nem állíthatom, hogy a tökéletességhez (nevezhetjük boldogságnak) vagy ahhoz közeli állapothoz eljuthatok nélküle, mert azt hiszem ez már determinálódott nálam. De tulajdonképpen az eddigi létemhez képest már ez is sokkoal jobb ás vállalhatóbb állapot. Most az gondolom inkább távolról hallgatom az édes dallamot, mint teljesen enélkül éljek.

Persze, hogy Neked ebből a közeledésből mi hasznod nem tudom, de nem is akarok ezzel foglalkozni. Te is megégetted magad számtalanszor, bár annyira sosem mint én. Remélem tudok valami olyat nyújtani, ami szebbé teszi a napjaidat...

Ahoz képest, hogy csak annyit akartam írni az elején, hogy van bennem valami megfoghatatlan és megfogalmazhatatlan, ami kint akar lenni.... Úgy látszik, csak el kellett kezdeni és a szavak maguktól formálódtak.

Vajon miért piszkáltad meg ezt a témát? Mit láttál ismét, ami zavart. Miért kellett a létező határokat újrahúzni. Közel ültem melléd?? Hmm. Magamba kell néznem, pedig azt hittem, hogy most végre nem vagyok sok. Úgy látszik nem látom objektíven magam.

 

2020.09.24 Csütörtök

Sok volt a tegnapi nap. Külön-külön is, de így egyben... Éjjel eszembe jutottál. Illetve csak, hogy egyértelmű és nehogy félreérthető legyen a tegnapi "beszélgetésünk". Nem biztos, hogy akarok illetve tudok ezzel komolyabban foglalkozni. De ha mégis azért leírok egy két dolgot, hogy emlékezzek.

Jól láttad, úgy tűnt elrontotta a kedvem. De ez nem igaz a klasszikus értelemben. Inkább valahogy nem illett a képbe az egész. Természetesen az én általam alkotott valóság képébe. Mondhatnám, hogy ismét villogott az a lámpa. Nem cizelláltam az ezzel kapcsolatos érzéseimet és gondolataimat, valszeg van köztük téves megállapítás, de az igazság morzsájának is ott kell lennie.

Fura volt az egész. Jó, hogy találkozunk? Ezt tőlem kérded? Úgy tűnik, hogy kényszerből kerestelek (és csak én kerestelek) napok óta? Nem érzek semmi restanciát az irányodba amit ezzel próbálnék ledolgozni. Ezt fordítva sem hiszem, de azért furcsák voltak a szavaid. "Nekem nem probléma", "én elviselem", "különösebben eddig sem zavart". Ezek max. neutrálisnak nevezhető kifejezések. Az, hogy jössz az két dolgot jelenthet. Jól érzed magad vagy "fizetsz" valamiért. Ez utóbbi elviselhetetlen gondolat az előbbi pedig nem jön le a verbális kommunikációdból. Ráadásul még a jelenlétem ("közelségem") is negatív hullámokat kelt. Nem akarom kifacsarni a szavaidat. Neked jó így ha azt a határt nem lépjük át... Értem, felfogom, de van ebben az egészben valami ami akkor sem áll össze.

Azért köszönöm! Mindegy a keret, jó Veled lenni! Remélem, hogy nem teherként éled meg. Visszaveszek és nem bókolok a jövőben. Hidd, hogy nem látok a szememmel és a többi érzékem is szabadságon van...

Nem szeretem az alkoholt "használni". Nem szeretem ha ez oldja a feszültségemet. De most jól esik egy pohár Jack Daniels. Eszembe jutsz, gondolok Rád. Az agyam folyamatosan mantrázza, amit tudok és Te is elmondtál ezerszer. De ami két hónapja már annyira egyértelmű volt számomra, már nem az. 

Néha azt érzem, hogy az épelméjűségem a tét. Ilyenkor nagy szakadékot érzek a belső világom és az elmém közt. Volt idő mikor ez komoly gondot okozott. Most "csak" foglalkoztat. Tévedek valamiben mert valamelyik érzékem csal. A jelen helyzetben a racionális énem kell, hogy vezessen. 

Túl sok minden történik. Az irányt már nem lehet megváltoztatni. Egyszer megállapítottuk, hogy nincsenek véletlenek. Ha ez igaz, akkor viszont valami, hajtja és rendezi a dolgokat, mert mostanában csak kapkodom a fejem. Vagy ez ismét a nem racionális énem érzése? Ok sokat ittam. Locsogok. 

Gondolok Rád. Talán az nem bűn. Nem ülök melléd és nem hatolok be az aurádba sem a privát zónádba. Csak gondolok Rád! Ráfogom a whiskeyre. 

 

2020.09.25 Péntek

Jó kedvem van! Fura ebben a helyzetben. Szórom ki a megoldásokat, élvezem a melót. Megbuggyantam? Imádom a latin zenét!! Reggel óta megy. Meglepődtem mikor írtál, de jól esett nagyon és most egy virtuális hatalmas puszit küldök, mert feldobtad ezzel a napom! Utazni vágyom! Spanyol nyelvterületre. Még sosem voltam. Lehet most kellene egy nagy levegőt venni és amint lehet menni Kubába. Oda mindig is el szerettem volna menni. Csak leülni délután egy téren egy kis vendéglőben és bort inni és élőben hallgatni a spanyol gitárt!

Bennem van a kisörög :) Megkockáztatom és Jó étvágyat kívánok!! :)

Jó volt nagyon a mai napom. Régen nem voltam ennyire tiszta és termelékeny. Nem éreztem fáradtságot. Valahogy minden összejött. Köszönöm a Te részedet amit hozzátettél! És a végén még egy mosolyt is kaptam az égből, egy pirospontot vagy nevezzük habnak a tortára? Mennyi ez esélye, hogy pont az ajtóban futunk össze és láthatlak még egy pillanatra? Megkoronázása egy amúgy is szép napnak...

 Kitart a mai hangulatom. Nem akarok lefeküdni. Beszélgethetnékem van. Bármiről. Az előbb az instagramon láttam elgondolkodtató képeket. Szerettem volna valakivel megfejteni, hogy mit mondanak. De be van mindenki gubózva. Igazság szerint eszembe jutottál. Biztos vagyok benne, hogy benne lennél ilyen játékban. 

Ma kellett volna mulatni mennünk. Ma biztosan összefutottunk volna a Körúton. 

 

2020.09.28 Hétfő

Fáradt vagyok. Rengeteg dolog történt hétvégén és ma. Jó lett volna beszélgetni, de Neked sem volt valszeg alkalmas és én is elég elfoglalt voltam ma. Majd egyszer biztos lesz rá alkalom. 

 

2020.09.29 Kedd

Köszönöm! Igazából a mai napot, hogy nem felejtetted el, hogy lehívtál cigizni, hogy meghallgattál. Elnéztelek közben sokadszorra is rácsodálkoztam arra a megfoghatatlan bájra ami Belőled árad. Gondolom ezt vetted észre és ezért menekültél be. Mindegy, legalább nem fáztál meg.

Az is eszembe jutott vajon, hogy megkérdezzem mi van Veled. Nagyon féloldalasak a beszélgetéseink. Viszont egyrészt nem tudom velem meg akarnál bármit is osztani, másrészt a még meglévő "elfogultságom" miatt szűrnéd az infót és nem akarok teher lenni. És nyilván az én reakcióim is kétségesek. Nem fog szóba kerülni ezért ide írom, hogy mint mindig most is a legjobbat kívánom Neked!

Ezt megtehetnéd többször is! Hogy besétálsz ide váratlanul :) Mondtam már, hogy gyönyörű vagy?

Dórira várok a lovardánál. Amióta a cégtől eljöttem Te jársz az eszemben. Sokminden beugrik. Nosztalgia, emlékek, érzések, elhangzott mondatok.

Érdekes, hogy a megváltozott és változóban lévő élethelyzetem, mennyire más keretbe tesz mindent. Másképp élek meg dolgokat. Kicsit másképpen látlak Téged is. Nem rosszabbnak vagy jobbnak. Csak mintha a színek lennének másak. 

Megint autóban most Majáért edzésre. úgy látszik ma csak Te vagy. Gondolok rád sokszor. Nem tudom miért rohannak meg ezek a hullámok... Jó lenne hinni, hogy én is eszedbe jutok néha...

 

2020.09.30 Szerda

Nem nagyon vat mit írnom, csak a késztetést érzem, hogy pocsékoljam a tintát. Jó Téged látni! Jó üzenetet kapni és egy pillanatra a .... mindegy :)

Éjjel Veled álmodtam. Síelni voltunk. Tanítgattalak és bohóckodtunk közben. Dórika érkezett társasággal, azt kérdezte, hogy miért nem száguldozom, mint ahogy szoktam. Mosolyogtam azt hiszem, és azt mondtam, hogy nekem ez most így jó. Ennyi... Csak, hogy írjak valamit.

14:00-ig őrültekháza, azóta nagy nyugi van. Elálmopsodtam, nincs kedvem ma már elkezdeni semmit.

hi_17x17.gifhi_17x17.gif

 

 

2020.10.01 Csütörtök

Tegnap kicsit bizonytalan voltam, hogy menjek edzeni vagy ne, de végül nekiindultam mert már hiányzott. A teljes spektrumú mozgás szóba sem jöhetett, mert a medencém ugyan a napi rutint már elviseli, de azért közel sincs rendben. Szóval egy laza felsőtestre edzés volt a terv... Én mindent megtettem, hogy ne hajszoljam magam, de vannak dolgok amit nem tudok félgőzzel csinálni..

Nem aludtam jól éjszaka. Talán a kanapé talán a túltolt edzés miatt. Hamar lement a roló, de az éjszaka közepén felébredtem. Kár volt. Addig szép volt minden. Álmodtam Veled és jó volt. Nem volt sem 18+ csak béke és valami nagyon meghitt hangulat. Nem tudom, hogy miért ez a "hullám", ami tart napok óta. A napi 1 cigi és pár mondat cseten nem indokolja. Mindegy nem is számít.

Ezután már félálomban forgolódtam. Ezer dolog járt az agyamban. Nem részletezem de fáradtabban keltem mint ahogy lefeküdtem. Van pár gondolat, gondolatfoszlány, mondat, emlék ami rendszeresen a fülembe cseng és hozzád kapcsolódik. Ömlesztve leírom őket. Hogy szokták mondani.. magyarázat nélkül csak minimális kommentárral.

  • Az örök klasszikus: "Már nem kellesz, már nem hiányzol!"
  • Amit bántásnak szántál, és ott ütött is. Viszont sokkal mélyebb maga a gondolat. "Te olyan vagy nekem, mint neked Móni!"
  • Egy megkésett felismerés, bár lehet, hogy értelmetlen: "Veled szeretnék boldog lenni és nem általad!"


Valamelyik nap írtam, hogy szeretném hinni, hogy gondolsz rám. Elkezdtem figyelni, hogy kik jutnak eszembe egy adott napon. Nem hittem volna, hogy ilyen kevés ember fordul meg odabent. Lehet ez az én lelki sivárságom, nem tudom. Az bizos, hogy csak olyan emberekről van szó, akikhez pozitív kötődésem van. Harag, bosszú vagy ellenszenv inkább távol tart mint közel hoz még gondolatban is. Csak magamból tudok kiindulni és a fenti gondolatmenet mentén megválaszolni az eredeti kérdést.. :( Nem biztos, hogy akarom.

 Aludj jól Zsuzsi!

 

2020.10.02 Péntek

Mindjárt vége a munkahétnek. Azt hiszem mára már nem tervezem, új dologba belefogni. Szépen egyenesednek ki a dolgok. Edinával beszéltem ma többszöür. Eldöntöttem, maradok a CIB ajánlatánál. Megjött tegnap a papír a hitelzárásról, de a teljes jelzálogtörlés még idő lesz. Viszont, ha a CIB-nél veszem fel a hizelt valszeg az nem lesz hátráltató tényező, mert az ő bejegyzésük törlésére várunk. Most már nincs akadálya a papírok beadásának a bíróság felé sem. 

Izgatott és feldobott vagyok. Változik végre az életem! Írok "Neked". Neked ennek a képzeletbeli barátnak. Írok mert valahogy elsodródott mellőlem mindenki akivel meg tudnám osztani az örömömet. "Te" megmaradtál! Tudom őrült vagyok, de megnyugtatásul bejelentkeztem Krisztához is...

Tegnap eszembe jutottál éjjel elalvás előtt. Meglepő mi?? :D Az az elköszönés akkor "született". Van bennem egyfajtaaa hogyismondjam... Szóval tudom, hogy herótod van az ilyesmitől. Viszont nekem valahogy kellenek bizonyos rituálék. Nem gondolom, hogy merev lennék inkább csak más. Folyamatosan dob fel a FB ezotériás cikkeket. És mily véletlen reggel szembejött egy amely az ezeknek az apró dolgoknak a fontosságáról ír. Kiváló időzítéssel jött az önigazolás :D

 Tervezem a hétvégémet. Nem fogsz meglepődni. Szép idő lesz. A csoportban mágy megy a tervezés. Én ajánlottam Tiszatavat egy kis kenuzással megspékelve. Ismerem ott a csatornákat és idén a kenu kimaradt. Van egy kör, ahol menet közben ki lehet kötni a Fehér Amúr vendéglőnél és megebédelni. Nekem bejönne nagyon, de még nem dőlt el. Lehet vasárnap is megyek, még nem tudom. Neked vajon hogyan telik?

Kár, hogy ma nincs napos idő. Ráadásul hóeleje ezerrel sok a melód. Lehet itt sem vagy. Bennem van hogy lehívlak cigizni, de most nagyon nem esne jól a visszautasítás. Tudom hülyeség, de ha logikusan nézzük igaz. Neked sokkal könnyebb. Szinte esélytelen, hogy kosarat kapj. Fordítva ez azért nagyon mások az esélyek :)

 

2020.10.03 Szombat

Aludj jól! Jóéjt Zsuzsi!

 

2020.10.04 Vasárnap

A Krisnavölgyben vagyunk Somogyvámoson. Ide vissza kell jönni olyan társassággal aki kicsit fogékonyabb a hely szellemére. Van szelleme és gyönyörű hely. Ettem indiai vega  menüt, nekem nagyon ízlett. A többiek éhen maradtak én megettem a részüket is.

Nagyon jó lenne ha most itt lennél!

 

2020.10.05 Hétfő

Szerencséd, hogy kimaradsz ebből a hisztiből, ami most itt van. Képmutatás, politika és ez engem nagyon zavar. Mindenkit hazazavartak. Én szokás szerint renitens vagyok... Ha már üres az épület maradtam. Itt bent kényelmesebb.

 Na mindegy.. Nagyot mosolyogtam egy FB bejegyzésen. Olyan októbert jósolt amit el tudnék fogadni :) Persze a gond ott van, hogy az emberfia csaló. Ha jót mond az ezotéria hisz benne, ha nem akkor humbugnak tartja. Megpróbálok objektív maradni és mosolygok csak a szép jövőre...

Bocsánatot kell kérnem Tőled. Álmodtam Veled és csúnyán viselkedtem. Ok nélkül valami belső feszültségtől hajtva ugrottam Neked. Nem tudom mitől voltam feszült és azt sem, hogy volt-e előzmény. Viszont abban a jelenetben beléptél kérdeztél és én ugrottam. Arra keltem, hogy igazságtalqan voltam...

 

2020.10.06 Kedd

Gondolok Rád...

 

2020.10.08 Csütörtök

Talán akkor sem lepődök meg jobban, ha Elvis Presley-vel találkozom... Huhh, próbálom magam összeszedni.

Örülök, hogy a véletlen összesodort ma egy pillanatra. Jó volt látni Téged!

 

2020.10.09 Péntek

Van időm és kedvem is írni. Viszont valami megköti a kezem. Én sem értem...

Hívnálak cigizni, de hideg van és azt hiszem most sem fog Neked "beleférni".

 Nagyon jó napom volt! Remélem Neked is! Illetve ha bulizol akkor érezd nagyon jól magad! 

 Aludj jól Zsuzsi! Jóéjt!

 

2020.10.10 Szombat

Dunaújváros Szalki szigeti kemping. évzáró bográcsozós parti a motorosokkal. Tömény jókedv és felszabadultság. Adrenalin , társaság, alkohol.. Minden tökéletes lenne, ha itt lennél. Kérdezik, hogy miért nem hozok soha senkit. Lehet feleség szerető vagy barátnő.. Mit mondjak? Az egyetlen akit szívesen hoznék alig akar megismerni? Sokat ittam... Őszinte vagyok, sajnálom... Már nem kellek már nem hiányzok...

 20201010_214758_resize_44.jpg 

Holnap valószínűleg bánni fogom, hogy leírtam.. Hiányzol Zsuzsi!!

 

2020.10.12 Hétfő

Szeretem a hangod! Vajon Gergő nekem akart kedvezni, hogy a végén direktben megszólított? :D Itt vagy? Vagy Te is karanténban? Kezdem unni ezt a folyamatos parát... Titkon és legbelül reméltem valamikor véletlenül szembejössz...  

 

2020.10.13 Kedd

Fáradt vagyok. Semmi jót nem ígér a mai nap. Rengeteg melóm van. Ráadásol Te sem vagy itt. Nem tudsz véletlenül szembe jönni és nem szól még halkan sem a dallam. Remélem jól vagy! Utálom, hogy én tudnám meg utoljára, ha bármi bajod lenne.

Basszus, ez a COVID meeting mindent vitt. Én rommá röhögtem magam. Ennyi irígy, sértett idiótát.... A végén még "el is érzékenyültem".

Még bent vaqgyok és melózom. Az előzőek járnak az eszemben. Ennyi kicsinyesség egy helyen. Ugyan nem jön és nem is akar bejönni, de bassza bármi kedvezmény, amit a másik kap. Konkrétan a Te eseted jut eszembe mikor bent lehettél maszkban. Ráfogja az igazságérzetére az irígységét a mérhetetlen kicsinyességét. Ha neki lehet nekem miért nem??? Ugyan nem akarok élni vele, de akkor is! Ez nekem is jár!!. Hánynom kell az ilyenektől. Szánalmas emberek szánalmas érzésekkel. 

 

2020.10.14 Szerda

Köszönöm a dallamot! Hatalmas élmény újra hallani! Köszönöm, hogy ilyen szép vagy és láthatom!

Széppé tetted a napom!

Aludj jól Zsuzsi! Álmodj szépet!

 

2020.10.15 Csütörtök

Ülök a fogorvosnál várom, hogy behívjanak. Durva volt a mai napom, bár valahol szeretem, hogy fontos amit csinálok. Fárasztó ez az időszak, de igazából élvezem.

Furán működök. Néha regényeket írok, néha pár szó elég. Most ez utóbbi a soros. Eszembe jutsz gyakran. Örülök, hogy keresel néha, örülök annak a pár percnek amíg hallhatom a dallamot.

Végeztem nem volt vészes. 

Szóval örülök Neked mindig, bár nem tudom kirakni a kirakóst. Nem áll össze a kép, de ez már nem zavar. Régebben mindenáron magyarázat kellett, már nem. Nem vagyunk egyformák ezért, ami az én szemszögemből érthetetlen, Neked kristály tiszta. Többek közt nincs értelme az "ittvagy" érzésnek, ami gyakran elővesz. Nem magyarázom, ha olvasod netán nem akarom, hogy kombinálj! Jó most így minden!

 

2020.10.16 Péntek

Kommentár nélkül... : "My diamonds leave with you"

Most kéne valamit írnom.. Elfáradtam nagyon. Inkább hazaviszem a laptopot és este befejezem. Annyira más minden ha nem vagy itt. Fura, de béke van bennem. Még az a kis szomorúság sem zavaró amit az elhúzó autód miatt éreztem/érzek. 

Eddig melóztam, most végeztem. Aludj jól Zsuzsi! Jó éjszakát!

 

2020.10.18 Vasárnap

 Füzér várkápolna. Szeretem a társaságom, de nehéz elmélyedni. Különc vagyok itt is.. Sok mondanivalóm lenne, de nincs időm leírni. Álmodtam Veled megint. Jó lenne, ha itt lennél!

 

2020.10.20 Kedd

Megtetszett a komment nélkül "sorozat". Végül is ha már más megírta...

"[Chorus]
I turn to you
Like a flower leaning toward the sun
I turn to you
'Cos you're the only one
Who can turn me around when I'm upside down
I turn to you"

Mindig elcsodálkozom. Elcsodálkozom, hogy milyen egyszerű és magától értetődő minden időnként. Mindig szépen szól az a bizonyos dallam a közeledben, de ma különösen tetszett. Ok, szép idő van és ez sokat hozzátesz.

Valszeg már sértésnek éled meg, ha ismét leírom, hogy mennyire szépnek látlak! Nyilván tisztában vagy vele, de az Én szemüvegemen keresztül nem csak a fizikai valóság látszik... Szeretem, ha mesélsz és magyarázol. Megfog a hangod!

Nagyon messze vagyok attól, hogy azt merjem mondani: "Ismerlek". És azt hiszem ennek nagyon örülök!!

 Volt egy tekintet, egy pillantás. Mikor körbeköszöngettük egymást a sawramásnál (tudom shawarma....). Mosolygott a szemed és ezt nagyon szeretem!!

Szemtelenek a gondolataim. Volt egy pillanat, amikor a motorozásról beszélgettünk, hogy hívlak gurulni. De szerencsére kijózanodtam... Már az is csoda, hogy kettesben ülsz velem egy asztalnál és velem ebédelsz!!

Hiányzol! Itt vagy velem a lelkemben! 

Aludj jól Drága Zsuzsi! 

 

2020.10.21 Szerda

Azt hiszem nagyon nagy butaságot csináltam! Sajnálom, hogy így megnyíltam, nem kellett volna!

Edzeni voltam és nagyon kivagyok. Minnél jobban megy annál többet akarok.  És most jól megy. 

Fura volt a mai nap. Érdekes, hogy az ebéd mizéria nem ütött nagyot rajtam. Pici tüske volt azért, de aztán minden megváltozott mikor írtál. 

Nagyon jól esett! Nem tudom leírni azt a valamit ami bennem van. Hogy nevezzük az érzések és gondolatok kavalkádját? Biztos van rá szó. Nem akarom megérteni! Egyelőre kellemes úszkálni benne. Tudom, ha megértem már nem lesz ugyanez. Önáltatás és illúzió, de a scifit is megnézzük és jól szórakozunk rajta, habár mindez egy messzi-messzi galaxisban játszódik.

Holnap ott leszel mögöttem. Bedőlsz velem a kanyarba és fülig ér a szád mikor leveszed a sisakot. Mint abban a másik galaxisban... ott Dunakeszin. 

 

2020.10.22 Csütörtök

Kalandosra sikerült eddig a túra, de most már oké a dolog. Megdöglött az aksi út közben, de a hoztak újat. Most pizzériában ülünk kajálunk. Jó lenne ha itt lennél. Alig pár kilométer Nógrád....

Aludj jól Zsuzsi! (Olyan jó legalább leírni a neved :) )

 

2020.10.23 Péntek

Öcsikémmel megyek sörözni. Nem tudom miért, de feszült vagyok kicsit emiatt. Távol kerültünk mostanában.  

Eszembe jutottál ma is sokszor. Csak a szokásos. Hiányzik a dallam és most messze vagy!

 

2020.10.24 Szombat

Itthon egyedül. Sok ez a négy nap a remény nélkül, hogy láthatlak! Hiányzol Zsuzsi! Gyengévé tesz ha leírom százszor és ezerszer? Lehet, de le kell írnom! 

Te merre lehetsz? Remélem bulizol vagy valami érdekeset csinálsz! 

 

2020.10.29 Csütörtök

Maja ma 18 éves. Nem aludt otthon, mert a barátjától egész napos meglepit kapott. Azért megmerényeltük mi is. Megkértem Márkot, hogy oldja a telefonján az éjszakai némítást és pontban 03:52 felhívtam és fel lett köszöntve. A sikere akkor mérsékelt volt... :)

Utána viszont sokáig nem nagyon tudtam visszaaludni. Mikor végre sikerült Veled álmodtam. Megint "bepottyant" valahonnan. Megint kedves voltál, és azt hiszem ennél többre nem is emlékszem... több mint egy hete nem láttalak gyakorlatilag és nem is beszéltünk. A miértet nem tudom és nem is akarom. De ismét soknak és feleslegesnek érzem magam... És ez az a két dolog amitől a legjobban rettegek.

Gyönyörű vagy! Mondtam már?

Találtam egy ilyet: ..........

Aludj jól Zsuzsi! Aludj jól!!

 

2020.10.30 Péntek

Vártam reggel a Petrányinál, hogy értem jöjjenek. Utálom az ilyen kiszolgáltatott helyzeteket. Ráadásul Zoli, Pribék szabin, Ádám homework, szóval olyantól kell szívességet kérnem akiről nem tudom, hogy tehernek éli esetleg meg. Túl vagyok rajta viszont ennek hatására érdekes összefoglaló kerekedett bennem a szívességek rendszerezéséről. Bolond vagyok ugye?  

"Szívesség" meghatározása a WikiSzótár szerint: "valami, amit valaki más számára ingyen tesz valaki; kedves és segítő cselekedet. " Ha jobban belegondolunk azért ennél sokkal árnyaltabb a dolog. Nagyban függ a két fél közötti kapcsolat mélységén, és szerintem az a tétel, hogy semmi sincs ingyen itt is érvényes.

  • Teljesen idegenek közt napjainkban ritka a szívesség és szinte reflexből megkérdi mindenki, hogy "mivel tarttozom".
  • Ismerősi/kollegiális/haveri szívesség. Nagyjából egy kategória. Itt már könnyebb elfogadni az "ingyenességet", de elég behatárolt a szívességek száma, ha annak nincs viszonzása. Itt is azért elhangzik a jövök egyel vagy valami hasonló.
  • Baráti szívesség: Jóval tágabbak a határok és később jelentkezik az érzés mikor a túl sok apró kérés, már terhessé válik annak, akit csak kérnek, de nem kap.
  • Olyan emberek közt akik igazán fontosak egymásnak nehéz szívességről beszélni. Itt már a szeretet "állja a cehhet" és nem tud felmerülni a féloldalasság, mert a másik fél sosem engedné, hogy a másik terhesnek érezze a dolgot.

Az eddigieknél feltételezni lehet, hogy mindkét fél valami hasonlót érez vagy vem érez a másik iránt. Vannak a spéci esetek és talán ezek az igazán érdekesek. Gondolom komoly emberi gyengeségek kellenek, hogy előfordulnak.

  • Van úgy, hogy szívességet teszel valakinek azzal, hogy egy harmadik személynek teszel jót. Ehhez a harmadik személyhez semmi sem köt sőt lehet, hogy negatívak az érzelmek. Pl. mikor Zoli fuvarozza haza Réka barátnőit éjjel vagy mikor a kedves mamát viszi haza a veje... Itt már nagyon a határán vagyunk "a kedves és segítő cselekedet" fogalmának.
  • Spéci eset még, ahol óriási a különbség az érzések közt és az kér szívességet, aki alacsonyabb hőfokon van. Itt érdekes módon maga a szívesség kérése egyúttal a jutalom is. Azzal, hogy a hidegebb fél egy ilyen gesztust tesz, egy röpke illúziót ad a másiknak. Illúziót, hogy fontos az akitől kér. Az a vicces, hogy ennél az illúziónál és annál a pici figyelemnél nagyobb jutalom nem is létezik.

 

Amiket leírtam abban semmi célzás nincs, bár párhuzamok vannak. Bolond vagyok, hogy ilyesmikkel foglalkozom. Elmondani nincs kinek és amúgy is minek. Hát leírom itt "Neked". Nemrég azzal viccelődtél, hogy kinek másnak mondanám el a bajom. Hát most kihasználtam a "lehetőséget". Tudom csak vicc volt, de majd máskor odafigyelsz mit mondasz.:)

 Várok a kocsimra. Zoli szerencsére bejött és tőle nem okoz problémát fuvart kérni. Akkor Tőled miért elképzelhetetlen? Talán mert egyre jobban érzem, hogy ismét terhes Neked a kommunikáció. Nem tudom a miértet, nem is akarom tudni. Nem kellesz, már nem hiányzol! Tudom! 

Jó éjt Neked!

 

2020.10.31 Szombat

Egyedül itthon. Van időm gondolatban csapongani. Sokszor jutsz eszembe. Nem tudom mi történt köztünk megint, de sajnálom, hogy ez a helyzet. 

Holnap kiszellőztetem a fejem. Gurulok amíg lehet. És majd menet közben magam mögé képzellek.. 

 

2020.11.01 Vasárnap

Nagyon szép nap volt. Eleinte kicsit hűvös de napközben szikrázó napsütés és meleg. Voltunk a Bakonyban és a Balaton parton..Ebéd Füreden. Itt egy montázs amit a FBra is kitettem: 

img_20201101_140233_resize_72.jpg

Tökéletes nap lett volna, de egy valami illetve Valaki hiányzott a tökéletességhez....

 

2020.10.02 Hétfő

Gondolok Rád! Egész nap reméltem, hogy a véletlen elém sodor. Talán holnap. 

Aludj jól Zsuzsi! Jó éjszakát!

 

2020.10.03 Kedd

Nagyon furcsa hangulat fogott el, miközben Majára várok a sötét autóban. Lassan ismét hetekben mérhető a hiányod.. Szokás szerint hirtelen estek be a gondolatok. Furcsa képekről mesélhetnék Neked, talán magamról is jó lenne.

Szép álmokat! Aludj jól Zsuzsi!

 

2020.10.04 Szerda

Véletlen. Ez az idézet volt az első dolog, ami szembejött...

 “A pillanatok zörögve elvonulnak,
de te némán ülsz fülemben.
Csillagok gyúlnak és lehullnak,
de te megálltál szememben.”

József Attila: Óda

 

Ritkán ebédelek idebent, a mai nap kivétel volt. Az étkezőben még talán sosem ettem, de most "kipróbáltam". A helység végre méltó a cégünkhöz és hozzánk, de dajnos számomra elfogadható társaság nem volt. Persze ilyenkor jobb egyedül enni, mert nem kell részt venni abban a sekélyes és fárasztó társalgásban. Azért ahogy elnéztem azok, akiket inteligensnek tartok ott sem szóltak sokat. Lehet szívesebben ültek volna át hozzám....

A fenti versen gondolkodtam kaja közben. Középiskolában memoriter volt és.. utáltam. Szenvedtem azokkal a versekkel amiket nem értettem. Nagyon könnyen tanultam Petőfit, el tudtam képzelni a Tiszát és a Pusztát télen. Csak mesélnem kellett a képekről amik bennem jöttek sorban. Ez a vers olyasmiről szól, amit addig nem éltem át ezért nem is tudtam mesélni. Ma már másképp van, amint olvastam megérintett! Azonnal éreztem mit érzett 100 éve a költő mikor írta.

Köszönöm, hogy kerestél! Jól esik, ha néha eszedbe jutok!

 

2020.11.05 Csütörtök

Sokszor elbizonytalanodom mikor íde írok. Megjön az ihlet, néha igencsak negy hullámban, de mikor neki kezdenék lefogja valami a kezem. Néha szánalmasnak érzem amit teszek. Írok valakinek, Neked vagy talán csak magamnak. Szánalmas a dolog vagy van talán haszna? Kiadom magamat és ezáltal teljesen érdektelenné válok vagy más lehetőség nem lévén itt mutatom meg magamból azt, aki valójában vagyok? Nem tudom. Nem tudom, mert Rólad sem tudok semmit. Nem tudom, hogy olvasod-e, ha igen szánod az olvasottakat? Nevetsz rajtuk? Elgondolkodtat? Esetleg néha megérint?  Nyilván mindent nem írok le, de talán az nem is annyira fontos, hogy fennmaradjon.

Tegnap kerestem egy idézetet. Emlékeim szerint a Dalai lámától származik. Akkor ugrott be mikor az utolsó mondatot írtam a tegnapi bejegyzéshez. A mondanivalója megvan, de ilyesmit illik szó szerint idézni és sajnos nem találtam meg. Viszont találtam mást (most ezt sem fogom újra megkeresni :)), ami arról szólt, hogy mennyire fontos, hogy az ember a gondolatait folyamatosan irányítsa, mert a negatív dolgok bemásznak ha akrjuk, ha nem... Azt hiszem ez olyan mint a fenti vers megértése. Kell a saját tapasztalat, kell a felismerés, kell a mélység ahonnan nincs is más lehetőséged különben véged!

Na azt hiszem most kellene eldöntenem, hogy folytatom vagy nem, mert minden meglévő gondolatom szül két újat.. Amúgy jó technika, ha ilyenkor "előveszem" a lkasszikusimat ("Már nem kellesz, már nem hiányzol..") és a szégyen meghozza a negatív gondolatokat és azok kikényszerítik a zárást.

Végül megoldódott a kérdés... Jöttél és az amúgy is jó napomat még sokkal szebbé tetted!! Szóval folytatom, bár egy részét már lent elmondtam.

Azt hiszem kijelenthetem, hogy túl vagyok a mélységen. Azt, hogy mi a valódi boldogság nem tudom még. Vannak elképzeléseim róla és ha egy kirakósnak képzeljük el akkor nagyon sok darabkára rá tudnám írni a nevét. Szerintem a boldogság is relatív, mint minden egyéb a világon. Régebbi énemhez képest boldog vagyok. Az is furcsa, hogy sokáig úgy gondoltam a család a párkapcsolat a szex és a jólét az egyedüli darabjai a kirakósnak. Óriásit tévedtem, ezek mind fontosak de van két dolog, ami nélkül nem lehet élni. Szabadság, szerelem! Már a költők is megénekelték korábban és igen ezek is elengedhetetlenek!! Rövid távon lehet bármelyiket nélkülözni, de sokáig nem. Nyilván az igazi boldogság az amikor mindez egy személyhez kötődik... Soha ne mond, hogy soha, de egyelőre a teljesség nincs a láthatáron..

 Megleptél ma mint már annyiszor! Nem állítom, hogy értem a dolgot, de segítek ha tudok. 

Aludj jól Zsuzsi! Remélem látlak holnap!

 

2020.11.06 Péntek

Nagyon elfáradtam ma és még közel sincs vége... Sajnos nem láthattalak ma, de nem legyek telhetetlen igaz?

Sokszor eszembe jutottál ma is. Nem kérestél a tegnapi kérdéssel, aminek biztos meg volt az oka, gondolom Te is el voltál havazva. Vigyázz magadra és pihend ki magad a hétvégén!

 

2020.11.07 Szombat

Hatalmas flash volt a mai délelőttöm. Ez a video Solymáron készült a Paprikás patak vízesésénél. Nem mondom, hogy így elsőre nem volt hideg. De utána jött az eufória. Megcsináltam érzés, új ismeretségek.

Nem fáztál? Pedig végig velem voltál!

 

2020.11.08 Vasárnap

Gondolom már unod, hogy mindig csak motorozom.. Ma sem tudok mást írni. Mátra, szikrazó napsütés, Te mögém képzelve..

photogrid_1604866042139.jpg

Csináltam egy videót is menet közben, de sajnos azt ide nem tudom feltenni..

 

2020.11.09 Hétfő

Nagyon jó volt a hétvégém. Minden percében történt valami is minden pozitív volt. Szombat délután Pesterzsébeten voltunk a Tortuga étteremben. Maja 18. születésnapját tartottuk kicsit tágabb családi körben. Nagyon jól sikerült! Felnőttek a gyerekek! Az unokatestvérek barátokkal, vőlegényekkel, jó volt nézni őket. Jó volt felnőtt dolgokról beszélni velük és jó volt bohóckodni. Nem mentem a Sas utca felé, de sokszor jütott eszembe, hogy "karnyújtásnyira" vagy.

Remélem Neked is jól telt! Érdekes, hogy az örömöt és a pozitív feelinget is mennyire szeretném Veled megosztani. Mindig ott lebeg az a sóhaly a háttérbe, hogy bárcsak itt lennél és bárcsak látnád és átélnéd. Néha csak egy kép. Mikor megállsz az út szélén a Mátrában és lekapcsolod a motort... Néma csend csak a levelek zizegnek néha. A fákon átszűrődik az alacsonyan álló nap fénye. Hihetetlen színek és illatok.

Hihetetlenül szép vagy! Csak gyönyörködtem és szívtam be a látványt! Köszönöm és hálás vagyok érte! Minden szavad és pillantásod megmelenget. Nagyon jó dolgok történnek velem mostanában, de azt hiszem ez a napi öt perc mindennél többet ér! Régóta tudom és ez nem változik!!

Néha gáznak érzem, hogy kérdés nélkül beszélek magamról. Gőzöm nincs, hogy érdekel-e. De értékeld, hogy többnyire észbe kapok és leállok! Viszont igazad volt az ironikus megjegyzéseddel, hogy kinek másnak mondanám el..., bár valószínűleg viccnek szántad. Számtalan embert ismerek meg mostanában. Egyáltalán nem gond az ismerkedés. De az a szikra, az a dallam, amit éreztem mikor Téged megpillantottalak legelőször, sehol sincs.

Úgy látszik ma nem jutok haza. Elindítottam egy feladatot a KH szerveren és addig nem tudok menni, amíg nem végez. Mi mást tennék addig, Rád gondolok! Nem folytattuk a múlt heti csevejt. Már nem tudom miket írtam, lehet, hogy bántó volt, de minden betűjét hiszem, így egyben őszinte is. Ha jól ismerlek nem haragudtál meg, maximum többet ilyesmiről nem kérdezel. Valójában egy dolgot szerettem volna visszakérdezni, mert azt hiszem az a legfontosabb dolog! Te hogy látod magad ebben a kérdésben! Nyilván a gondolataidban van egy kép, de nagyon kíváncsi lettem volna arra, ha leírod! 

Nagy unalmamban feltöltöttem a YT-ra az első videómat. Így most láthatod és mögém ülhetsz kicsit gondolatban... : https://youtu.be/bMB1A1Ge-WQ

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://csakugy1982.blog.hu/api/trackback/id/tr9216078886

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása